Hitvallásunk

MAGYARORSZÁGI KERESZTYÉN TESTVÉR GYÜLEKEZETEK HITELVEI ÉS ÉLETRENDJE

(ALAPSZABÁLY)

A Magyarországon Keresztyén Testvér Gyülekezetek név alatt nyilvántartott gyülekezetek és közösségek, az alábbiakban újból megfogalmazzuk a változó történelmi helyzetben változatlan hitbeli alapelveinket, gyülekezeti rendünket és életgyakorlatunkat a “lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló” 1990. évi IV. törvény figyelembevételével.

I. ALAPELVÜNK

Hitünk, tanításunk és életünk a teljes Szentíráson (Ószövetség és Újszövetség) épül fel, és azt, mint lezárt kijelentést tartjuk ma is irányadónak. Amit ebből megértünk, azt Isten segítségével tanítjuk, és életünkben megvalósítani igyekezünk.

II. VALLJUK ÉS TANÍTJUK

1. Istenről:

Isten Szent Háromság: Atya, Fiú, Szent Szellem (Szent Lélek), Egy Örök Isten. Ennek a titkát megérteni nem tudjuk, de a Biblia kijelentése alapján alázattal elfogadjuk.

2. Jézus Krisztusról:

Jézus Krisztus Isten egyszülött Fia, valóságos Isten. A Szent Szellemtől fogant, szűztől születve, testet öltött, valóságos emberré lett. Bűntelen életet élt, majd kereszthalált szenvedett, vére árán megfizetve a bűn adósságát az emberért, de harmadnapon dicsőséges testben feltámadt, és felment a mennybe. Így lett Ő a világ Megváltója, aki kizárólagos út Istenhez, az emberiség egyetlen reménye. Ő most is az egyetlen közbenjáró Isten és ember között.

3. A Szent Szellemről:

A Szent Szellem a harmadik isteni személy, aki bizonyságot tesz Krisztusról, megtérést munkálva az ember szívében. A Szent Szellem valósítja meg bennünk Krisztus életét, és alakítja ki az Ő jellemvonásait, vezet minket, és képessé tesz a győzedelmes hívő életre.

4. A Bibliáról:

A Szentírás Isten kijelentése, Istentől ihletett, és teljes mértékben megbízható, tévedhetetlen, melyet Isten azóta is minden lényeges hibától megőrzött. A Szentírást a Szent Szellem teszi érthetővé, élővé és hatóvá.

5. A teremtésről:

Isten az anyagi és a szellemi világ teremtője, aki azt jónak alkotta. Ő a világmindenség szuverén Ura és fenntartója.

6. Az emberről:

Isten az embert “a saját képére és hasonlatosságára” teremtette, de a Sátán lázadása által bejött a világba a bűn, a romlás és a halál. Ősszüleink bukása miatt minden ember bűnben született illetve születik, aminek következménye halál és a kárhozat, ezért van szüksége mindenkinek megváltásra.

7. Az üdvösségről:

Jézus Krisztus hív minden bűnös embert. Akik megtört szívvel, hittel és bűnbánattal Őhozzá jönnek (megtérnek), azoknak ingyen kegyelemből üdvösséget ad, igaznak nyilvánítja, és új élettel ajándékozza meg (újonnan szüli) őket. Ez az új élet nem a régi megjavítása, hanem Krisztus élete a Szent Szellem által. A jó cselekedetek által nem lehet üdvözülni, azok a Szent Szellem gyümölcse(i) a már újonnan született hívő életében. Isten Szelleme lakozást vesz, és üdvbizonyosságot munkál azokban, akik új, örök életet nyertek Krisztusban. Ő bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei (Jézus Krisztus vére alapján testvérek) lettünk, és hit által őrzi az övéit az üdvösségre. Ugyanakkor az örök kárhozat valóság, amelyben azoknak lesz részük, akik az isteni hívó szót elutasították.

8. A Gyülekezetről:

Istennek egy és egyetemes Gyülekezete (Egyháza, Eklézsiája, Krisztus Teste) van, az Ő kiválasztottjai. A Gyülekezet Feje Krisztus Jézus, tagjai testvérek Őbenne. Minden újonnan született keresztyén ember, aki Jézus Krisztusban hisz, Őt személyes megváltójának és Urának vallja, a Testhez tartozik. Ők újonnan születésük pillanatában bemerültek a Szent Szellembe és Általa a Krisztus Testébe. A Gyülekezet minden egyes tagjának feladata az evangélium megélése, és az arról való bizonyságtétel.

9. Jézus Krisztus visszajöveteléről:

Jézus Krisztus visszajövetele, amikor magához veszi a Gyülekezetet (elragadtatás), közel van. Ezt követően Jézus Krisztus újból eljön nagy hatalommal és dicsőséggel, megítéli az akkor élőket, és felállítja uralmát (millennium) a Földön. Ezután következik az utolsó ítélet, majd Isten új eget, és új Földet teremt.

III. HITÉLETI GYAKORLATUNK

Mint Jézus Krisztus felszabadító erejét megtapasztalt emberek, egymással az élet és a szeretet közösségének kapcsolatában állunk. Ebből adódik, hogy a helyi gyülekezeteink sehol sem alkotnak szervezeteket (organizációkat), hanem a közösségi életünk mindenütt az élő szervezet (organizmus) élettörvényei szerint alakul és folyik.

Közösségeinkben nincs a szokásos értelemben vett, és a szervezetekre jellemző vezetőség, vagy egyszemélyi, fizetett vezető, lelkész. Az isteni (jó) rendnek megfelelően és arra vigyázva, minden helyi gyülekezetben vannak olyanok, akik felelősséget viselnek a gyülekezet szellemi vezetésében, a bátorításban és intésben – a gyülekezeti fegyelem Biblia szerinti gyakorlásában. Így a gyülekezetek a hitben idősebb és szellemi adományokkal felruházott elöljárók vezetése és felvigyázása alatt élnek.

A gyülekezeti közösség tagja csak tudatos hittel rendelkező, újonnan született és csatlakozni kívánó testvér lehet.

A kenyér megtörését (úrvacsora) minden vasárnap (alkalmanként máskor is) gyakoroljuk Istennel és egymással való közösségünk kifejezése céljából. Jézus Krisztus önmagát feláldozó és szétosztó élete jegyében emlékezünk Őreá, és ezzel is hirdetjük az Ő halálát. Ez a legjellegzetesebb összejövetelünk. Vállaljuk a kenyér megtörésének közösségét bármely, más keresztyén közösséghez tartozó, újonnan született, rendezett életű testvérrel is.

Gyermekkeresztséget nem gyakorolunk. Viszont alámerítésben részesítjük azokat, akik személyesen bizonyságot akarnak tenni Krisztusban való hitükről és Istennek átadott életükről.

Gyülekezeti közösségi életünk egyszerű, természetes és előírt formaságoktól mentes.

Az emberi élet megkülönböztetett alkalmain (házasságkötés, születés, temetés, stb.) is megragadjuk a lehetőséget az evangélium hirdetésére.

A gyülekezetekben nincsenek emberek által meghatározott rangok, hivatalok, tisztségek. A különböző szolgálatokat, így az igehirdetés, a pásztorolás – tanítás, a gyülekezeti életgyakorlat és a kormányzás szolgálatait, az elöljárói és diakónusi szolgálatokat, belső indítás, Istentől nyert megbízatás és “kegyelmi ajándékok” alapján férfitestvérek végzik. Ezek a testvérek felelősséggel tartoznak Istennek és a helyi gyülekezetnek. A Biblia szerint szükséges, hogy “példaképei legyenek a nyájnak”. A megbízatást a gyülekezet felismeri és elfogadja, de a méltatlan életű szolgálót leállítja.

A Biblia szerint a gyülekezeteinkben a nőtestvérek nyilvános közösségi alkalmakon nem taníthatnak, nem prédikálhatnak, elöljárói szolgálatot nem tölthetnek be, de hitükről bizonyságot tehetnek (szóban, írásban és énekben). Ezen túlmenően Isten sokféle szolgálattal bízhatja meg őket, pl. együttmunkálkodás a diakóniai szolgálatban, gyermekek Biblia szerinti nevelése és tanítása, vendégszeretet gyakorlása.

A gyülekezetek anyagi és egyéb terheit a közösség tagjai belső indíttatás alapján önként vállalják. A rászoruló testvéreket (pl.: öregeket, munkaképteleneket, betegeket, stb.) a lehetőségeink szerint segítjük és támogatjuk. Az állam anyagi, pénzügyi támogatását nem igényeljük.

Minden helyi gyülekezet önálló és független hitéleti közösség. Alá- és fölérendeltségi viszony nincs közöttük, hanem minden helyi gyülekezet közvetlenül Krisztusnak engedelmeskedik, és Neki tartozik számadással. A gyülekezeteket egymással a szellemi kapcsolat, valamint a szeretet és szolgálat közössége köti össze. A szolgálat közösségének mértéke és mélysége Krisztushoz illetve a Bibliához való azonos hűség alapján áll fenn és fejlődik.

IV. ÖNKORMÁNYZAT ÉS KÉPVISELET

A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 9. §-a előírásainak eleget téve az alábbiakat fektetjük le:

A Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek (MKTGY) önkormányzati szerve a helyi gyülekezetek elöljáróiból álló testvéri közösség (röviden: Elöljárói Testvéri Közösség – ETK).

Az ETK tagjai: A nagyobb gyülekezetek 2- 2, a többi helyi gyülekezet 1-1 elöljáró testvére, akiket a helyi gyülekezet delegál.

Az ETK feladata és jogköre:

“A Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek hitelvei és életrendje” (röviden: Alapszabály) lefektetése, jóváhagyása, megváltoztatása.

Új gyülekezetek befogadása, esetleg méltatlanná vált közösségekkel a kapcsolat szüneteltetése vagy megszüntetése.

Döntés a MKTGY egészét érintő kérdésekben, figyelembe véve a helyi gyülekezetek önállóságát.

Felhatalmazás adása az egyes helyi gyülekezeteknek arra, hogy önálló jogi személyiséggé váljanak, illetve ezen jog megvonása.

A 3 tagú képviselő testület (lásd 2. pont) tagjainak megbízása illetve visszahívása.

Az ETK tanácskozásai:

(1) A 3 tagú képviselő testület saját elhatározásából vagy egy helyi gyülekezet elöljáróinak a kérésére hívhatók össze.

(2) A meghívókat a tanácskozás előtt legalább három héttel el kell küldeni a tervezett napirend közlésével.

(3) Az ETK tanácskozása akkor határozatképes, ha a gyülekezetek képviselőinek legalább fele jelen van.

(4) Az ETK egyhangúan hozott döntése a kívánatos, de az a döntés is érvényes, amelyet a jelenlévő tagok legalább 2/3-a támogat.

(5) A döntéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a résztvevők közül bármelyik három testvér aláírásával hitelesít.

A jegyzőkönyv egy-egy példányát a 3 tagú képviselő testület megküldi minden helyi gyülekezetnek, egy eredeti példányt pedig megőriz.

Képviselet

A MKTGY gyülekezeteit, közösségeit a hatóságok és harmadik személy felé a 3 tagú testület képviseli, olymódon, hogy esetenként a képviselet tagjai közül bármelyik kettő eljárhat.

A képviselő testület tagjait az ETK bízza meg és hívhatja vissza. Megbízatásuk időtartama három év, ami lemondással is megszűnhet, de újabb három évre többször is meghosszabbítható.

Isten iránti felelősségük mellett az ETK-nak tartoznak számadással tevékenységüket illetően. Eljárásaiknak az ETK döntéseivel és az Alapszabállyal összhangban kell történniük.

Az ETK tanácskozásain a képviselő testület legalább egy tagjának mindig jelen kell lennie.

A MKTGY képviseletének székhelye:
1066 Budapest, Ó utca 16.
Tel.: 311-5860

A MKTGY-et a Fővárosi Bíróság 6.Pk.63359/1.számú levele alapján, 12. szám alatt nyilvántartásba vette, és ezzel elnyerte jogi személyiségét.

Ezen túlmenően, hivatkozva az 1990. évi IV. tv. 13.§. 2. bekezdésében foglaltakra, valamint az ETK döntésére, az 1. sz. mellékletben felsorolt helyi gyülekezetek önálló jogi személyiségek.

Az önálló jogi személyiségként működő gyülekezeteknek saját ügyeik intézésére saját helyi képviseletet kell létrehozni, s ezt írásban közölni kell az országos 3 tagú képviselő testülettel. A helyi képviselő(ke)t a helyi gyülekezet közössége bízza meg.

Budapest, 2004. november 20.